A szupervízió szakmai személyiségfejlesztést és minőségbiztosítást nyújt a profit és nonprofit területeken egyaránt. A humán és egyéb segítőszakmákban dolgozóknak szükségük van olyan segítség igénybevételére, ahol a szakmai elakadásaikat, kapcsolati nehézségeiket tudják megfelelő módon kezelni. Eredetileg a segítő foglalkozásúak (pl. szociális munkás, pszichoterapeuta, orvos, tanár, egészségügyi dolgozó) vették igénybe, de ma már az üzleti világban a vezetők támogatásában is elterjedt, valamint az őket támogató segítők (tréner, coach, tanácsadó, szupervizor, mediátor) mentálhigiénéjét biztosítja. A szupervízió célja, hogy segítse a szupervizáltak (szupervíziót igénybe vevők) szakemberek együttműködési képességét, motiváltságukat, munkabírásukat, fejlessze empátia-képességüket, stressztűrésüket.
Egyéni szupervízió
Az egyéni szupervízió célja a különböző munkahelyeken történő problémás helyzeteknek a tisztázása. A szupervizáltak egy része segítő, terápiás vagy pedagógiai munkájához kér szupervíziót, más részük vezető pozícióban dolgozik, ahol személyes vagy szakmai korlátokba ütközik. Ebben a munkaformában csak a szupervizor és a segítséget kérő között történik interakció. „A tanácsadásnak ez a különleges formája lehetővé teszi az egyének számára, hogy a szerep ideológiájával való azonosulásukat egy kissé visszafogják, azaz világosabban lássák, hogy melyek a személyes és melyek a munkahelyi realitásból következő elemek, melyek a kliensdinamika és melyek az intézménydinamika részei.” (Pühl, Harald)
Teamszupervízió
A teamet, egy adott munkahelyen közös célon dolgozók csoportja alkotja, ahol a munkakapcsolatuk javításán és fejlesztésén szeretnének változást elérni. Amennyiben az intézményükön belül egy munkacsoportnál elakadás jelentkezik (konfliktusok, munkahelyi légkörben-, kommunikációban, irányításban, vagy döntési folyamatoknál), felmerülhet egy szupervíziós csoport felállításának lehetősége külső szakember vezetésével. Erre a szupervíziós teamre jellemző a rendszeresség, folytonosság, és hogy egy adott hierarchikus szinten zajlik. Team-szupervíziónál különböző formákról beszélhetünk:
- Esetközpontú szupervízió, ahol a kliensekkel, ügyfelekkel, a munkából adódó konkrét témával foglalkoznak.
- Csoportdinamikai-önismereti szupervízió, ahol a csoporton belüli interakciókkal, annak dinamikájával foglalkoznak, és ott próbálnak meg segítséget nyújtani. (Csoporton belüli konfliktusok, konkurenciától való félelmek stb.)
- Intézményközpontú szupervízió, ahol a fókusz az intézményen belüli hierarchiára, feladatokra és belső szerepekre fókuszál.
Csoportszupervízió
A csoportszupervízióban különböző szervezetekben tevékenykedő szupervizáltak vesznek részt, akik a munkájuk során sem hierarchikus, sem munkakapcsolatban nincsenek egymással. Középpontban a szupervizált áll, annak szakmai személyisége, a munkáját végző szakember. Az érdemi munka, amely a szupervizor és a szupervizált közt zajlik, mindig konkrét esethozással történik, de szélesebb körből választ, mint az esethozó csoportoknál. A fókusz a szupervizált szakmai tevékenységére irányul. Célja a mentális egészség megőrzése, megerősítése, a szakmai kompetencia-fejlesztés és a kiégés kivédése.
Esetmegbeszélés
Az esetmegbeszélő csoportot sokan a szupervízió egyik fajtájának tekintik. Mindkét csoportmunka a segítőn/szakemberen történő segítés eszköze. Arra szolgálnak, hogy a szakember ne maradjon magára az esettel, az eset kapcsán felmerülő érzéseivel, kételyeivel, problémáival.Amíg a szupervízió kiindulási pontja a segítő, mint szakmai személyiség, az esetmegbeszélő csoport kiindulása a kliens, a kliens problémája, helyzetének jobb megértése, annak részletes és mély feltárása és az esettel történt eddigi segítő tevékenység, illetve a segítés elkövetkező időszakának, feladatainak megbeszélése. Az esetmegbeszélő csoport középpontjában tehát a kliens áll, a munka tárgyát az eset, a segítő kapcsolat képezi. Célja az eset további kreatív vezetésének elősegítése.
Helyszín: Kecskemét, Cserép utca és online
Bejelentkezés: +3620 945 9492
attila.balanyi@gmail.com
