Érzelmi biztonságot keresünk – hol eredményesen, hol tévutakon járva - Segítőháló

Blog

Érzelmi biztonságot keresünk – hol eredményesen, hol tévutakon járva

A párkapcsolatokban az a legerőteljesebb motivációnk, hogy biztonságban érezzük magunkat. Egy olyan társ mellett, aki érzelmileg jelen van számunkra, akire számíthatunk. A párkapcsolatok felnőtt kötődés fókuszú megközelítése Dr. Sue Johnson, az Ottawai Egyetem professzorának nevéhez fűződik.

Az Érzelem Fókuszú Terápia (EFT) a kötődés iránti mély, velünk született vágy meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt, és ennek mentén kínál térképet és megoldásokat párkapcsolati konfliktusaink megoldására, hiányaink betöltésére. Alapvető terápiás tapasztalata az, hogy kötődési igényünket csak ritkán vállaljuk fel, ha pedig mégis sikerül megtennünk, akkor létrejöhet az érzelmek tánca.

Az érzelmek színezik ki a világunkat, mozgatnak, cselekvésre késztetnek, mintegy szervezőelvként vannak jelen az életünkben. Ha az érzelmeken képesek vagyunk változtatni, akkor lehetőségünk van másképp cselekedni. Az emberek úgy tudnak előbbre lépni, ha érzelmileg kiegyensúlyozottak, ezzel szemben az érzelmi egyedüllét, elhanyagolás megbetegít. Az érzelmi elszigeteltség felnagyítja minden más nehézségünket is, így az alapproblémák csak romlanak. Viszont ha számíthatunk valakire, ha mások gondolnak ránk, az olyan számunkra, mint az oxigén, hiszen ez a legalapvetőbb vágyunk.

A boldog párok is veszekednek – ez rendben is van, de ha már érzelmi elkülönülés van közöttük, akkor ez egy vírus, ami eltávolítja őket egymástól.

 

Szükségünk van az érzelmi visszajelzésekre

Sue Johnson a gyermek-anya kapcsolaton keresztül mutatja be, mennyire fontosak számunkra az érzelmi visszajelzések. Amikor nincs meg az anya részéről a pozitív reakció, arca semlegességet vagy elutasítást sugall, akkor a gyermek negatív visszajelzéseket ad, sírni kezd, mivel nem bírja elviselni stresszt, amit az érzelmi elutasítás okoz benne.

Amikor a csecsemő keservesen sír, azt segélykiáltásnak értelmezhetjük. Azt tükrözi, hogy nem találja azt, akihez kötődni akar, aki biztonságot adna számára.  A pároknál ugyanez történik – csak néhány évtizeddel később. Amit a felszínen látunk, a düh, harag vagy a betegségek, ugyanúgy segélykiáltások. Felnőttként is érzékenyek maradunk az elutasításra, szükségünk van a szeretett személy közelségére.

A jó kapcsolat és a rossz is kihat az agyi működésünkre is. Az elhagyatottságot, visszautasítást az agy ugyanazon területe dolgozza fel, mint a fizikai fájdalmat.

Egyfajta trauma számunka a magány. Ehelyett arra van szükségünk, hogy biztonságban legyünk. Ha látnak, hallanak, megérintenek minket, az biztonságot ad.

 

Ha elesnénk, legyen, aki megtart minket

A biztonságos kötődésre pedig azért van szükségünk, hogy kialakuljon az énképünk. Az a fontos, hogy közelebb kerüljünk azokhoz, akiket szeretünk.  Ez egy mindig alakuló és változó folyamat. Azok a fiatal nők, akik biztonságban érezték magukat, sokkal magabiztosabbak voltak az életükben, mivel nem voltak a veszélyes „univerzumban” egyedül. Gyorsabban érték el a karriercéljaikat. Épp olyan bátrak, mint a gyerek, aki tudja, hogy az édesanyja elkapja, ha leesik a mászókáról, ezért bátran felmászik rá.

Az EFT  célja, hogy a kliens is érzelmileg hozzáférhetővé váljon, „bevonódjon” a saját érzéseibe. Ha erre képes lesz, akkor válaszkész tud lenni a másik ember érzéseivel kapcsolatban is, és ekkor már érzelmeit iránytűként tudja használni saját életéhez.

Ha az anya csak akkor reagál, ha a gyerek sikít, akkor ő folyamatosan készen lesz sikítani – és nagyon könnyen szorongó felnőtté válhat. Ha szorongóan kötődik, vagyis nem bízik benne, hogy az anyja ott lesz, amikor szüksége van rá, akkor majd ki akarja kényszeríteni a számára biztonságot adó reakciót. Ebből a párok esetében a felszínen az látszik, hogy a felek kritizálják egymást, agresszívak, parancsolgatnak… tehát valahogyan válaszreakciókat akarnak kicsikarni a másikból, mégpedig úgy, ahogyan akkor és ott ők képesek rá. Eszerint

az érzelmekre fókuszáló párterápia nem diszfunkcionálisnak tekinti az embereket, illetve a párok tagjait, hanem olyannak, akik valamilyen módon kifejlesztették a túlélési képességét.

Azért működnek így, mert csak ekképp tanulták meg szabályozni a saját sebzettségüket. Viszont ezek a megoldások, illetve „betegségek” egy idő után korlátozóvá válnak, akadályoznak.

A romantikus szerelem ehhez képest egy túlélési kód: ott van a szeretett személy, aki vigyáz ránk, ha leesnénk a mászókáról. Ez az érzelmi biztonság lenyugtatja az idegrendszerünket, egyensúlyt ad. Segít ha elfogadjuk a másik ember érzésvilágát, visszatükrözzük azt, amit érzünk belőle, és így létrejön az érzelmeink tánca, amely egy biztonságos, kiegyensúlyozott párkapcsolat felé visz.

 

Dobrai Zoltán
lelkigondozó, mediátor, családterapeuta-jelölt

 

Forrás: vasarnap.hu/2020/05/23/erzelmek-tanca-a-parkapcsolatban

0